A recept eredetijét egy naptárban olvastam, de az épp itthon található alapanyagok ismeretében alakítottam rajta.
Az egész cucc lényege a pác amiben egy éjszakát csücsül a husi, nem kell hozzá más, mint narancshéj, mustár, borókabogyó, olivaolaj, hagyma, fehérbor. Nálam elfogyott a borókabogyó, helyette szegfűborsot használtam, amit mozsárban összetörtem egy kanálnyi mustármag társaságában és így mentek a többihez. Egy egész hosszúkarajt beleraktam egy zacsiba, ráöntöttem a pácot, szorosra bekötöttem és be a hűtőbe. Másnap zacsi le, husi tepsibe, só, bors és türelem. Jó sokáig sütöttem fólia alatt, majd krumplival körülrakva még tovább, végül pedig szép pirosra a fóliát eltávolítva. Valami fantasztikusan fini lett. A szaftból még egy pici borral, narancslével csudajó mártást is lehet csinálni, de úgy ahogy van simán rizsre löttyintve is jó. (no meg másnap friss kenyérrel kitunkolni a tepsiből a belesült cafrangokkal, pörkökkel :P )
Konor :)
9 éve
2 megjegyzés:
Úgy olvastam, hogy Isten egy egyben sült karaj, és már kezdtem elgondolkozni ezen állítás teológiai vonatkozásain...
Na, az érdekes volna....és még nem is kóser....
Megjegyzés küldése