2009. december 27., vasárnap

Egy kacsa két élete

Miután libát nem kaptam, a pulykák pedig túl nagyok és túl drágák voltak, vettem kacsát karácsonyra. Másfél kacsát sikerült beszerezni, ennek a második részben lesz jelentősége.

A kacsa sütéséhez előástam az évek óta nem használt római tálakat (leánykori nevén Römertopf), és egy alapos sikálás után langyos vízbe beáztattam őket. A 2 kilós kacsát közben besóztam, megborsoztam, meghintettem egy kis szárított fokhagymával, a belsejébe néhány szemes borsot, kakukkfüvet és egy felkockázott narancsot tettem. A kacsa alá ujjnyi vastagon rizs került. Az extra hájat a rizsre tettem, és kevés vízzel felöntöttem a rizst. Néhány narancs darabot még hozzácsaptam a kacsához.



Az egészet lefedve a sütőben 175 fokon sütöttem kb. 2 órán át, aztán 10 percig 200 fokon fejeztem be a sütést.



Köretknént a kacsával együtt sült rizst és krumplit tálaltunk. Miután mindenkinek már a füle is ketté állt a kacsától, második felvonásként a maradék kacsa húst pár szelet baconnel ledaráltam, tejföllel, mustárral, több sóval és borssal elkevertem, és az egészet klasszikus húsos tésztának megsütöttem.



3 megjegyzés:

Bozót írta...

Nagyon jól hangzik! És jól is néz ki!

Egyetlen kérdés: milyen állaga lett a 2 órát főzött rízsnek?

(Én beégtem rendesen, mert későn vásároltam és nem kaptam egész állatot....a libamell pedig kevéssé adható el egészben sült szárnyasnak...)

Bogarantyú írta...

Még egy kicsit főhetett volna, ha őszinte akarok lenni...

Nem baj, csináljunk szilveszteri menű pályázatot!

Eva írta...

Előásom a római tálamat!:-)